MAYDAY-MAYDAY

nyakunkon az augusztus.

sajnos a pszichológiát egyelőre csúsztatom, de helyette megyek az eltére bölcsészkedni. már neptun-kódom van, és a qtérben is nyugodtan garázdálkodhatok. micsoda boldogság.
viszont ma, amikor ofőmnek odaadtam az ajándékát, azt mondta, hogy nem semmi, amit véghezvittem, hogy egyedül, itthon, betegen végigtanultam ezt az 5 évet, és habár az infó 4-es miatt nem sikerült a kitűnő érettségi, legalább dicséretes lettem magyarból, sőt, a feleletemnek híre ment, és ugyan nem vettek fel a pszichora, még így is az ország egyik legjobb egyetemére nyertem felvételt elsőre, 90 ponttal még túl is szárnyaltam. nem kellett évet ismételnem, és 3-asnál rosszabb sosem voltam év végén.
egy percre megállhatok, és végre elégedett lehetek, sőt, talán még büszke is magamra.
örülök, hogy az sms-eket az utcazene alatt kaptuk meg, amikor kezünkben ott volt a jól megérdemelt győzelmi pezsgő, és sikítva ugráltunk, egymást ölelgettük, miközben nővér a színpadon énekelt.
másnap pedig Wargesz és Vanda toppant be, hogy guns 'n' roses-ra dülöngéljünk.
valamint újra elkezdtem az önkénteskedést (ha már dolgozni nem bírok), most az idősek otthonát szálltam meg.
rengeteg inspiráló emberrel beszélgettem, könyvet olvastam és filmet láttam.

játszunk, és előfordul, hogy úgy tűnik, egyszerűen nem tudunk rosszul lépni.
de a társam nem bírja a vereséget, és az arcomba borítja a táblát.