menjünk?
menjünk!
és mentünk.
mintha csak a godot-ra várva egyik jelentét játszottuk volna el.
kicsiben kell először gondolkozni, de hozzá lehet nagyot álmodni.
felültünk a vonatra, hogy mi akkor most kicsit világgá megyünk, de nem nagyon, csak annyira, hogy távolodó vitorlánkat mindig lehessen látni a partról. volt a körünkben margarétás termosz, de még ez sem akarta meggyőzni az ajtókat, hogy kinyíljanak, ezért potyautazni kényszerültünk, majd lepottyantunk valahova.
egy kisfiú ácsorgott az egyik beton virágládán, és figyelte, ahogy két vörös hajú lány járkál büszkén fel s alá, mert ők aztán nem fogják megkérdezni, hogy merre van az arra. az túl egyszerű lenne.
elindultunk előre, arra bandukoltunk, amerre állt az orrunk, ám az érdekes helyek megtudták, hogy feléjük készülünk, aminek következtében elbújtak előlünk. végső kétségbeesésünkben egy "retro büfé" műanyag székén üldögélve szürcsölgettük a gyümölcsteáinkat.
valaki egy sarlóval felnyúlt az égbe, és ránkborította a kozmosz dobhártyaszaggató csendjét. az orosz meg akarta őrizni a hanghullámok mozdulatlanságát, mert úgy érezte, hogy nincs joga megzavarni őket, hátha máshoz tartoznak. nekem ellenben eszembe jutott, hogy még a világűrben is vannak éneklő fekete lyukak, és távoli pontjaiban még mindig ott rezeg az ősrobbanás utómorajlása, ezért úgy gondoltam, hogy inkább felszabdalom a sűrű ködöt.
a buszon mindig megtalálnak a részeg bácsik, akik mindent meg akarnak örökíteni a náluk okosabb telefonjaikkal, majd ha ezt, és az aranyláncuk csörgetését megunták, nekiállnak kikötőket hallgatni. és igen, veszprémben vannak kocsmák.
veszprém a berúgni vágyók központja, mert olyan autentik, veszprémi őslakosoknak nézünk ki, hogy a turisták tőlük várják a legjobb söröző és koktélozó helyeket.
csak menj egyenesen, kövesd az orrod.
bemelegítettünk.
borbálával nyárra couchsurfingelést tervezünk.
legközelebb nagyobbat harapunk a holdból.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése