uz

mikor bori kirakott a ház előtt és a köszönömök, a mosolyok, amik nem mosolyok, és a búcsúzkodási ceremónia többi tagja jött volna, legszívesebben megragadtam volna a karját, hogy nem érzi-e, hogy a föld csikorogva megállt, hogy a másik irányba forogjon; hogy amikor a teraszon ültünk füstölögve és csak fikcióként beszéltünk arról, hogy milyen durva lenne, ha két hold lenne az égen, és most megjelent még egy a sápadt testvére mellett, és az emberek vérben forgó, pupillátlan szemekkel tekintenek fel rájuk!
de miszteraszta várt kint rám, akinek nyomtam két csókot a pofijára, majd belibbentem a tuják árnyékába.


elrontottam, ezért lépcsőkön táncolva énekeltem, a fák felszabadításáért küzdöttem, kiderítettük egy csajról, hogy pasi, ziccereket dobtam lassított felvételben csikkekkel és a gyufafejekkel, és megharapták a lapockámat.
próbálok kompenzálni.
engedjetek elmenni.
tovalibbenni.