meghalt frakk, dórikáék kutyusa
szombaton, miután elindultunk
úgy ment haza, hogy már nincs
pedig a táborban még sipítoztunk,
hogy milyen kis aranyos
elmarad a konzekvencia
csak szomorú
Rejtelmes szfinx gyanánt, azúrban trónolok, kevély hó-szívvel és fehér, hattyúi fényben; a vonal-szaggató mozgást gyűlöli lényem; és orcám sohse sír és sohse mosolyog.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése