2012. augusztus 17., péntek

famili

jelenleg olyan nagy dolgokon elmélkedem, hogy vajon miért nevezi el a bárki is a gyerekét jácintnak és vajon van-e olyan család, ahol a jácint név apáról fiúra száll, mint egyfajta örökség
igazából csak be vagyok tojva, mert spanyolul álmodtam (ne gondolj nagy dolgokra, csak ilyen hola-k, meg están siempre aquí pero ellos son muy hermosos) és az áná jelentése szerint a könyvek is megérkeztek - már nagyon augusztus van

többször megkaptam már, hogy nem pakolok fel elég képet, nos ez amiatt van, mert egyrészt nem tudok fényképezni, másrészt nem szeretem, ha fényképeznek, harmadrészt, nem tudok ilyen gimpekkel bánni
no de azért próbálkozom, szóval engedd meg, hogy bemutassam neked a zsófi nővéremet, még ha a feje alig látszik is

ez a kis piros itt ni, az almádi borfeszten, háttérben a zenekar fúvós szekciója
olyanok vagyunk, mit két tojás, nem?
akkor szoktunk lebukni, amikor rájönnek, hogy ugyanaz a vezetéknevünk
18 éves, bak, exhibicionista (a kevésbé perverz értelemben), nem szereti a pizza szélét, általában összetöri a dolgokat - nem olyan rég a nutellás üveg lelte így reggel halálát, és van 9 középfokúja - najó, csak 8, mert az angol az felső

ha már így belejöttem, ismerjétek meg a borbálát

az a loknis ottan, valamit nagyon magyarázhatok,
mert még egy ér is kidomborodik a nyakamon
iskola időben is fel lehet hívni féléjfélkor és tudunk hajnali 2-ig beszélgetni úgy, hogy másnap évfolyamtézé van, tengerbiológus akar lenni, de óvónőként is megállná a helyét, vele fedeztem fel az íródeákot, egyszer sziámiikrek voltunk farsangon, szeret koreográfuskodni, általában nem tud befejezni egy könyvet sem, mert állítása szerint csak egyhuzamba tudja őket elolvasni, de mivel folyton nyüzsög, sosincs ideje, így ez nem következik be, van közös zongorás múltunk és néha annyira el van varázsolva, hogy melegítés közben felrobbantja az ebédjét a mikroban (hé, ti is nevettetek volna!)

igazából csak kibúvót kerestem, mert a média esszéhez mindenféle pszichológiai cuccot kéne olvasnom, de a felét sem értem, szóval még egy pár percig szenvedek és sajnálom magam, neadjisten egy kis csokit is majszolok, és újra fejest ugrok az értelmetlenség tengerébe
nem tudom hol kezdjem, ihlettelen vagyok

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése