azt hiszem egy kicsit kezdem megtalálni önmagam. mindennap megkapom vicceskedve valakitől, hogy elvont vagyok és fura és mikor voltam kivizsgáláson; most úgy érzem, hogy nem baj, ha egyedül maradok, majd elviszem Stendhalt, leülök egy kényelmetlen padra kényelmetlen pózban és igyekszem a maradék 150 oldalt 0-ra redukálni. vannak elképzeléseim, vágyaim, álmaim, amikhez mintha egyre közelebb kerülnék, mert napról napra teszek, tenni akarok értük valamit. még 10 naptári, 8 tanítási nap a 11. évfolyam és utána nyár. egyelőre ennyibe akarok belegondolni, csak itt vagyok a ház körül. vonatozni akarok. pest, győr, szeged, balaton körül, akármi. világgá mennék, kockás batyuval a hátamon. és még varrnom is kéne.. holnap matek évfolyam doga és még sorolhatnám. 8 nap.
Rejtelmes szfinx gyanánt, azúrban trónolok, kevély hó-szívvel és fehér, hattyúi fényben; a vonal-szaggató mozgást gyűlöli lényem; és orcám sohse sír és sohse mosolyog.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése