Halk zongoraszó hallik a hajnalban;
Teáscsészében morajlik a reggel.
Álmos sugarak fénylenek hajadban;
Szemedben fáradtan hullámzik a tenger.
Mézillatod körüllengi szívem;
Pillantásod elhaló madárének.
Ereimben lüktetve zúg a vérem;
Kicsit meg-meghal bennem a kajla lélek.
Szivárványkörök olvadnak a számba,
Délibáb vagy, szívedet ha elérem;
Összetörlek; szilánk marad csak árva;
S halk zongoraszó haldoklik a sötétben.
2013. december 16., hétfő
Orosz Réka
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése