Rejtelmes szfinx gyanánt, azúrban trónolok, kevély hó-szívvel és fehér, hattyúi fényben; a vonal-szaggató mozgást gyűlöli lényem; és orcám sohse sír és sohse mosolyog.
Én, kérem, egész életemben túl akartam lenni rajtam.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése