nem nyílik az ernyőm

szeretném, ha egy percre csend lenne és megállna az élet
nem bírom tovább az árnyékokat üldözni
nagyokat dobban a szívem, majd elbújik egy borda mögé
augustot a vonaton hagyták
szabadesésbe kezdtem
vizsgálják már a levegő tömegét, mert vannak olyanok, akiket egyszerűen összenyom
rakjatok be abba a csend szobába, ahol csak magadat hallod
de nekem a vér löktető zakatolásából is elegem van
semmi, de semmi ne legyen
szűnjön meg forogni egy percre a világ
pihennem kell
pontosan
hatvan másodpercet