apunak sikerült értelmetlen frázisokat a fejünkbe ültetnie, mint a bizottságnak olyan szűr-reál dolgait, mint: "egyszer mellém feküdt egy tűnődésharapásokkal tetovált kényszerzubbony regény"
(csak ő szerinte az nem tetovált, hanem teli, de részletkérdés)
apu mindig versek és dalok részleteit szavalta nekünk, amik úgy bejáratódtak, hogy az első szavak után felelet-válaszos kánonba csapunk át:
"és képzeljétek..." igen, igen.. jövő nyáron eljött hozzám ákombákom, s visszadta nagykabátom...
"hol vagytok..." igen, igen.. ti régi játszótársak, közületek csak egyet is (hadd) lássak...
de a kedvencem mindig az volt, amikor mély és monoton hangon darálta, hogy:
"a radványi sötét erdőben
halva találták bárczi benőt.
hosszú hegyes tőr ifjú szívében,
íme, bizonyság isten előtt
gyilkos erőszak ölte meg őt!"
de könnybe lábad a szeme, ha elkezdi azt a józsef attila sort, hogy: "dolgaim elől rejtegetlek..."apu szeretett szobrászkodni, majd kirakni egy random helyre és figyelni távolról, hogy az emberek hogy reagálnak rá; lógnak kint festményei a falon (kölyök aláírással); szeretett verseket és történeteket írni; imádja a linuxot; miután nem tudott fecske cigit venni, áttért a piros főnixre; képes azért kiabálni, majd letargiába zuhanni, mert hiába faragja a ceruzát, mindig kitörik a hegye.
kézügyességem ugyan egy éticsiga szintjét verdesi, de szeretek verseket és történeteket írni; linuxbuzi vagyok; kiskoromban mindig követtem és néztem, ahogy szívja a piros főnixet, ami megmagyarázhatatlan csodálattal töltött el (a mai napig, de már szivarkákra váltott); képes vagyok semmiségek miatt ordibálni majd depressziósan elvonulni; szinte ugyanazokat a könyveket (és írókat) imádjuk és mindig együtt nézünk filmet, amibe szigorúan beletartozik a stáblista is.
ha lesznek gyerekeim, megkérek mindenkit, hogy az én vezetéknevemet örökölhessék.
nem beszélünk sokat.
inkább látunk dolgokat.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése