képeslap

ne olvassátok el, amit czeizel endre írt kosztolányiról, mert ki fogja lyukasztani a mellkasotokat az az információ, hogy állítólag "a freudi hatások miatt még házaséletük látványát is megengedte fiának".


már nincs egy hónap és tizennyolc leszek, ami nagyonnagyon szomorú, de hogy eme iszonytató eseményt kompenzáljam - ha nem jön semmi közbe - elmegyek szépen vért adni. és veszek egy doboz cigarettát, aminek az elkövetkezendő húsz évben talán el is szívom a felét. de akkor már veszek hozzá fedeles öngyújtót és egy szipkát is, mert ha már pénzkidobás van, csináljuk jól.
és nővér megígérte, hogy elvisz gokartozni.


most éppen a borbála jelentkezett be afrikából és éppen azt fejtegettem neki, hogy milyen groteszk lenne egy szúnyogokból szőtt baldachin a szúnyogok távoltartására.

mindenki nagyon él

ünnepélyesen megesküszöm, hogy 4 nap múlva kikotrom a táskám mélyéről a fogyikártyámat, nyakamba veszek valakit és tíz százalékkal bebarangolom magyarhont.
ha nem, akkor megérdemlem, hogy agonizálva pusztuljak el egy légkondi-mentes szobában örökös felháborodott-macskanyávogást hallgatva.


emlékeztessetek arra, hogy emlékeztessem magam, hogy legközelebb ne nézzek meg olyan típusú filmet, mint a mechanikus narancs vagy mint a szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, ahol az első fél percben már vagy megölnek vagy megerőszakolnak valakit, vagy csak simán meztelenre vetkőztetik és bekenik-"leöntik" az összes emberi anyagcsere-végtermékkel. az ilyen filmek után mindig kicsinek, kiszolgáltatottnak és mocskosnak érzem magam, mintha az elhervadt ártatlanságomat tépték volna ki belőlem, amit újra kell növesztenem kedves kis történetek olvasgatásával vagy lila ködben ülős társalgásokkal.
és még én akartam kriminálpszichológus lenni...
(de különben meg nagyon érdekes világokat teremtenek, vétek lenne belőlük kimaradni)