2013. május 13., hétfő

"Félek, Röfi. Önmagunktól félek."


let the sun beat down upon my face
stars to fill my dream


nagyon hideg van
hiába mászkálnak félpucéran az utcán, engem nem győznek meg
ha van pokol, akkor a bugyorgó üstök helyett lezuhanó jégcsapok döfik át a lelkek felrobbant mellkasát, hogy folytathassák az üveges szemmel bambulást
nem győznek meg, inkább futkározom sapkában és térdig érő kötött pulcsiban, és vállalom az esetleges értetlen pillantásokat
jeges félelem és tehetetlenség
ritmusra lépdeltem, nagyon lassan, lehorgasztott fejjel az útvonalon törve a fejem

anyu, tudom, hogy idelátogatsz, mert úgy gondolod, hogy a kék harrypotter kötettel a kezemben nem voltam valami meggyőző, de nem, nem fogom ledobni magam a viaduktról, mert egyrészt tériszonyos vagyok, másrészt, kárba menne az eddig eltűrt nyomor, nem couchsurfingeltem még és dórikával sem hoztuk létre a bagolyfarmunkat

megrendeltem a polaroidokat
egy hónap alatt kell kábé négy év spanyol óráját bepótolnom
a lekopott piros körmeim kiütik az ocsmány-igénytelenség-mérőt
ha az osztályozóvizsgákra gondolok öklendezni lenne kedvem
süss fel nap, mert az egyik (hülye) libád megfagy itt
attól még borzasztó szomorú vagyok


Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése