and wouldn't it be nice to live together
in the kind of world where we belong
hivatalosan is húgyhólyagőr lettem, könyvet fogok írni, amit annának ajánlok majd, már meg is írtuk a bevezetőt, amiből csak annyit árulok el, hogy mókusok csúnya jeleket mutogatnak az ablakban.
nagyon unom már azokat a lányokat, akik a hosszú (szőkés)barna hajukat laza hullámokba csavarják. vagyis csak egy lányt, mert az arcuk egyforma.
miközben beatles ütemre lépkedtem, jó nagyokat lódítva a táskámon, egy szőke srác húzott el mellettem a kilométeres lépteivel és azon gondolkoztam, hogy mi lenne, ha kiderülne, hogy sorozatgyilkos, és csak én tudnám, hogy hogy nézett ki, de bajban lennék, mert csak egy pillanatra láttam oldalról az arcát és a fantomkép rajzolónak csak azt tudnám mondani, hogy tömbsegge volt, pedig a kezemben lenne a város sorsa. a tévében és az újságokban pedig a rajzolt farmeres hátsóját mutogatnák: "ismeri ezt a feneket?" piros szalagcímmel.
dánielanna szerint is figyelnünk a jelentéktelen és jelentékeny dolgokra, mert nem tudhatjuk, hogy később mi lesz fontos.
már csak azt a lányt próbálom megfejteni, aki a posta melletti zöld telefonfülkét próbálta meg lábbal kinyitni, inkább kevesebb, mint több sikerrel.
retek utca - nem tudom, hogy aranyos, vagy inkább viszolyognom kéne tőle.
és azon törpengek, hogy vajon mindig is ekkora kurt cobain mánia volt, vagy csak belenőttem?
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése