hol van az a nyár?
hol van a szerelem, drágám?
ha mindenképpen szeretnél nekem virágot adni, tűzz a hajamba egy napraforgót. a vörös lobomcomat tavasziasan szárítottam, értsd: jönnek a madarak, valahol fészkelniük kell. éljen a szecesszió!
adjatok egy pontot, s mi kimozdítjuk a helyéből a földgolyót
éjszaka jönnek a világmegváltó a gondolatok, a sorsfordító cselekedetek, az oroszlán megkapja a bátorságot, kinyílik a holdnak a lustakisasszony. mindent most kell, azonnal, egyszerre, magas hőfokon égni, ezt kopogják az ablakon, nem lehet tőlük aludni. ezért fel kell kelnem egykor, hogy a szobám ajtaját alkoholos filccel teleírjam idézetekkel és fél háromig tart a zongoralecke, amikor az alvó macskámnak játszok czerny etüdöket
ez itt a magányos sétáló álmodozásai
vannak olyan idők, amikor nem szabad, hogy egy pillanatra is csönd legyen, hogy alábbhagyjon a zűrzavar, de talán a napsütés és a fánk teszi, hogy inkább zsuzsi felé menet a kék-virágos vászoncipőm ritmusos kopogása és a fotonok tánca köti le minden figyelmemet. azt mondják, hogy néha levelet kell írni a régi önmagunknak és megmagyarázni benne, hogy miért lettünk olyanok, amilyenek. ma este talán "összepecsvörközöm" egy ablaküveg-takarót.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése