körút

Szeretem az ilyen napokat, amikor annyi inger ér, hogy nem emlékszem, hogy mi történt reggel. csak így meg fogok bukni töriből és matekból és spanyolból

'Melyik preferálod jobban, a mákos-meggyeset vagy a meggyes-mákosat?'

még mindig hallom a tegnap esti jézuskrisztusszupersztár vinil hangjait, érzem a lábamban a mai várkörutat, de majd holnap! mindig: 'majd a holnap!', így egy örök spirál, aminek a végén ülök néhány betűtlen megszürkült papírlappal.

vége.

eldobtam a fekete ruhákat - most már csak az éjszakák a nehezek, de talán békén hagynak, ha nem gondolok rájuk és sikítok -, most már fehér kardigánban és piros kockás szoknyában járok-kelek, felteszem a napszemüvegem és elképzelem, hogy az életem egy film és a rádióból szóló soundtrack ingyéé letölthető.
eszembe jutott, amikor 2 éve nyáron egy kis nagyítónyi kék újszövetséget olvasgattam, hátha velem van a baj.

it will pass away