2014. február 24., hétfő

fekete bikapata kopog


hey don't you wanna go down
like some junkie cosmonaut
a million miles below their feet
a million miles a million miles




az utunk ki van jelölve, tűzcsapokkal,
szabad a vásár, cipzárak lehúzva,
örvénylünk a hátradobott hajak
zuhatagában, vízcseppek szikráznak
a tejüvegen, és te nem vagy itt
velem

karmolás és harapásnyomok,
az életet kaparós sorsjegyen nyertem,
beszivárgunk a talajba, hogy
a hátunkat felszántsák, de igazán
rátapadtunk az égre, a fénylő
sötétségre

tűlevelekkel simogatom az arcod,
jól fekszel a köveken? kérdezem,
csak a láva tudja eloltani az illatos
poklot, narancsokkal dobálsz, hátha
virágzom, nem látsz túl az orrodon, csak a
pipádon

engem is beszívsz, és addig benntartasz,
amíg felszívódom, és füst sem marad,
cibálhatod a sütő ajtaját, de itt
nem mi vagyunk otthon, csak akiket
már elengedett a talaj, úgy szállunk mi
magunkkal

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése