2013. november 24., vasárnap

az élet értéke




lesz nine inch nails koncert június 19-én pesten, de elvileg akkoriban kellene érettségiznem, szóval azt beszéltünk, hogy írok a nin-nek, hogy halasszák el miattam a fellépést pár nappal. nővér úgyis trent-függő lett.

sétáltam az utcán, radioheaddel a fülemben, amikor megpillantottam egy lányt a másik oldalon. csak hátulról láttam, nem volt rajta semmi extra, hosszú fekete kabátban volt, tornacipői kerülgették a pocsolyákat, fehér sapkája pedig úgy tűnt, minden pillanatban arra készül, hogy lecsússzon a fejéről. és mégis. átmentem a zebrán, meg is örültem, hogy egyirányba tartunk és talán láthatom majd az arcát és végre megtudom, hogy miért is olyan érdekes, amikor átfutott az úton és elsietett az aluljáró felé. - valaki útravált belőlünk -

tovább folytattuk beszélgetésünket, elmélkedtünk a szociáldarwinizmusról, na meg hogy lassan kirostál minket az idő, és kaptam gyorsan két vaskos könyvet. nagyon aranyosan tudom a hősök veszprémi főhadiszállásán olvasni a szekfű gyula szerkesztette mi a magyar? kötetet, amiben éppen az ogrékról esett szó és hogy az terjengett a barbárokról, hogy emberhúst esznek és vért isznak, közben pedig figyeltem az idilli képet, ahogy nővérem basszusgitározik, a basszusgitáros pedig dobol (én meg egy 2012-es zp-s tracklisten taposok), csávókánk mosolygott, csavart magának egy cigit és nyugodtan pöförészett a garázsok előtt.

a védőnő is elkapott, akivel időközben összetegeződtem, hogy hogy vagyok, és hogy élem meg azt, hogy élnem kell. pislogtam kettőt, sóhajtottam egy nagyot és kedélyesen elcseverésztünk, amíg ránk nem sötétedett.

majd csináltunk húsgolyókat, a sangria nem tudott kiürülni a poharakból, és megtárgyaltuk, hogy a sinister nem is olyan rossz film, valamint hogy vajon csak a dlsb-s koleszos srácok mennek-e félmeztelenül vécére, hogy "ne legyen szarszagú a pólójuk", vagy ez egy globális probléma.

imádtam a napjaimat.
de valakin már a kamillás forró fürdő sem segít.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése