"néha bekressel egy bekgránd szörvisz, és rebútol a divájsz"
(avagy az infós lét szépségei)
e: - ... és majd megnézzük a hunger games-t is.
zs: - jaj, ne, ez is valamilyen anorexiás szarság?
az ilyenek miatt csipem nővért.
és mert nagyon nehezen lehet ráerőszakolni, hogy márpedigmostzsófikám megmutatok neked egy filmet, először főleg a the perks of being a wallflower-ön és a being john malkovichon húzta a száját, de az elkövetkezendő napokban mindig odajött hozzám (általában megzavarva az olvasásra és az evésre szánt idő szent perceit), hogy mélázó, ködös tekintettel megvallja, hogy mostanában mennyit gondolkozott a filmekről és mennyire jók voltak.
már csak a kenneth branagh-féle hamletre kell rávennem, hogy újra megnézhessük rosencrantz és guildenstern halottat, mert az megunhatatlan és garyoldman és timroth
és ott a betty blue
túl szép az élet
Rejtelmes szfinx gyanánt, azúrban trónolok, kevély hó-szívvel és fehér, hattyúi fényben; a vonal-szaggató mozgást gyűlöli lényem; és orcám sohse sír és sohse mosolyog.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése