2013. március 26., kedd

...ja és csók a családnak


carry on my wayward son
there'll be peace when you are done


nagyon szégyellem magam, hogy az orosznak még mindig nem válaszoltam a levelére, de most, nulla-egy-nulla-háromkor megfogadom, hogy holnap, vagyis ma bepótolom, sőt, legközelebb nem hagyok hetekig tengődni leveleket. néha azért nem lépek be a fiókomba, mert eszembe jut a mélypont: egy végül 15 soros  iromány megfogalmazása, ami 5 órát vett el az életemből. pedig én vagyok az, aki titkon be akarja támadni a postát és random címekre random lepecsételt borítékokat (aha, pecsét) akar küldeni, mert úgy gondolja, hogy lesz majd egy menő külföldi levelezőtársa..., de inkább itt hagyom abba az álmodozást, mert eszembe jut az a kínkeserves 15 sor, és különben is, utálok nekiülni választ írni és nem is nagyon tudom, hogy miről folytatnánk eszmecserét. najó, egyszer azért kipróbálom. ahogy a couchsurfinget is.
új életcél!

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése