2012. december 6., csütörtök

how does it feel - oh, how does it feel?

szeretek hajnali fél négykor nekiállni anyuval beszélgetni, egész nap SzJG I.-t olvasni, az íródeákban banánteát inni, a Balaton felé vezető úton Norah Jonest hallgatni, miközben a lila felhőkbe tartunk. a Balatonra egy vastag ködréteg telepedett, olyan, mintha az egész tó gőzölögne.

nem szeretem, ha ellopják az álmaimat. igaz, csak egy könyv, csak Frida füveskönyve, de én hoztam tudomásra a létezését, én nyüszögtem és simogattam a boritóját a könyvesboltban, de legyintettem, hogy: "majd".
átmehetek fülesbe, hogy: "szóra sem érdemes, nem tesz semmit",
vagy
nekiállok varrni és horgolni és kötni és patchworkölni meg a társait és végre nem fog kísérteni este az a szoknya szabásminta.

úgy tűnik, a kortársaimmal nem érdekeljük egymást.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése