manu

me gusta marihuana

me gustas tu

rávettem magam, hogy elmenjek presence (led zeppelin tribute) koncertre, végül eluntam magam és sötétedésig bulgakovot olvastam az incognito mögötti lugas egyik padján, aztán odajött hozzám Károly, a bortól bűzlő hajléktalan és persze elmesélte az életét, ahogy az ilyenkor lenni szokott, szinte törvényszerű, nekem meg nem volt szívem ott hagyni, mert ha neki ez jó, hát legyen, addig néztem a macskaköveket, valaki megdicsérte a bőrkabátomat, de csak hallgattam, a lepkéspillangós ruhámat gyűrögettem, vagy a gyűrűmmel játszottam, ami nagy bumszli fekete, tetején kopott piros csigavonallal.

negyed kettő van, és próbálom csitítani celofánt, a macskát, hogy olivér nem fogja elnyomni rajta a cigicsikket, vagy ledobni a negyedikről (igaz, egyszer leesett és nem lett semmi baja), de ez az dög szerintem elmeháborodott, mert évek óta győzködöm, hogy a bokám nem a halálos ellensége.

még nem csináltam ajándékot.
szarban vagyok.